2007. augusztus 25., szombat
|Szabadságon lenni jó....Mert közben futja az időmből ilyenekre is:
22:58
2007. augusztus 4., szombat
|Hárskúti ébredés, ragyogó Napfény, friss levegő, párától csillógó hegyek. Kezdenek a dolgok, a feladatok kitisztulni. Lassan-lassan, de biztosan haladunk előre a Megújuló-utunkon.
Tegnap megvolt a Fa-apríték Tároló Csarnok átadó ünnepsége. Megint egy lépéssel közelebb kerültünk a célhoz. Háromnegyed év alatt egy gazos, elhanyagolt területen felépítettük ezt a közel 1000 m2-es faszerkezetű csarnokot. Miközben összeraktam az építkezés alatt készült fotókból egy prezentációt, újraéltem pillanatokat, a nagyon nehéz és problémás helyzeteket. Olyan egyszerűnek tűnik egy ilyen épület, és mégis annyi minden volt vele, ami nem volt mindig olyan egyértelmű, és könnyen kivitelezhető... hogy hogyan kerülnek majd egy síkba a különböző keresztmetszetű rácsrudak, alsó-és felső övek a fémlemezek alatt, hogy tudjuk a legprecízebben tartani a kelyhek közötti távolságot (meglévő alaptestünk volt, természetesen nem egyforma távolságú pontalapokkal), milyen módszerrel rögzítjük a kelyheket a rettentő rossz minőségű betonból készült pontalapba, hová tegyünk félre a földön fekve 17 hatalmas méretű és súlyú keretállást, hogy az autódarunak legyen helye, és mindenhová be tudja majd emelni az állásokat, milyen módszerrel emeljük fel a tetőre a kézi erővel iszonyú nehezen mozgatható szelemeneket, ...stb-stb... honnan lesz elég erős fúró, és abba jó méretű fúrószár, honnan lesz kompresszor, lemondjam-e a darut másnapra, mert a meterológia rendkívül szeles időt jósol, Rauscher elkészül-e időre a következő adag menetes szárral, hogyan vegyem rá a fiúkat, hogy ha tombol a szél, akkor kössék ki magukat a tetőn, ha már egyszer van hozzá felszerelés.... csak egy pár dolog, ami hirtelen eszembe jutott. És mivel nem mondhatnám, hogy óriási tapasztalatom lenne a kivitelezésben, ezért sokszor nem volt minden egyértelmű.
Idén, ha úgy vesszük ez volt a második átadás. A Hudi-tanya Rom (az első idei átadás) igaz, hogy apró dolog volt, de ez a party-helyként funkciónáló, romantikus rom jellegét szándékosan megőrző kis objektum már másodszorra adott helyet céges összejövetelünknek.
Tegnap este is ide vonultunk át a Csarnokból, és éjszakába nyúlóan éreztük magunkat nagyon jól.
Szóval van most bennem egy nagy adag jóérzés, hogy egy elég nagy futó projektet kipipáltam a to do listámon. Persze hétfőtől még lehet intézni a használatbavételi engedély megszerzését, de remélhetőleg az már csak ujjgyakorlat lesz.
11:10
2007. július 24., kedd
|Készen van a csarnok... Jó-jó, még pár apró dolog van (meg még van egy csomó olyan, ami bántja szemem, de nem nagyon lesz rá már ember, aki az utolsó utáni apró dolgokat kijavítgassa .... - mert más úgysem látja, és így úgysem érti, hogy mit akarok, nomeg "csak" egy tároló csarnokról van szó, kint a hárskúti ipartelepen. Na ezt mondjuk nehezen veszem be... csak már nincs erőm kikűzdeni a dolgokat.
13:13
2007. július 3., kedd
|Déli napsütés, forróság, szalmakalap, helyszínrajz, GPS, terepjáró, lekaszált mező, nyakig érő szúrós gaz, bokáig érő mocsár, csákány -
- kitűztem az Oktatóközpont, a Szánatároló csarnok és a Kecsketelep fontosabb pontjait.
:)
17:21
2007. június 28., csütörtök
|Jövő héten minden tekintetben elkészül a csarnok, meg lehet kérni a használatbavételi engedélyt. Már ki is töltöttem a papírokat. Őszintén.... kurvára örülök neki, hogy kész, mármint, hogy nem kell minden hajnalban az emberekkel vitatkoznom, és győzködni őket, hogy azért kell így csinálni baszkiiii, mert így rajzoltuk le, mert így méretezte a statikus. És nem vitatkozni akarok, hanem eredményt látni. SZÉP eredményt, nem összetákolt szarásig buherált megoldásokat. És nem akarom a nyafogást hallgatni, mert felnőtt férfiak, és nem óvodás gyerekek.
Az a jó, hogy a Kecsketelepet nem a saját embereinkkel kivitelezzük ... ott aztán nem lesz visszapofázás, meg nyafogás. Ami le van rajzolva, azt kérem tisztelettel megcsinálni.
16:42
2007. június 27., szerda
Építészfórumon jelent meg rólunk egy rövid összefoglaló! Erre a linkre kattintva olvasható a cikk!|
13:28
|Most kicsit olyan, mint régen. Reggel nyolc óta rajzolok, csak futni mentem el este. Ma az építkezésen is csak az indításnál voltam ott, és nem kellett Veszprémbe sem berohangálnom. Végre nem estem szét, egy dologra koncentráltam. És még mindig birom. Jól érzem magam. Nagyon szeretem, amikor van eredmény estére, akkor volt értelme a napnak.
Persze még mindig szar vagyok, a régi énemhez képest, amikor reggel 4-5-ig simán bírtam. Építészek között könnyű. Az egyetemen húztuk egymást, most inkább úgy érzem vissza vagyok tartva a munkában ... és ez baj? Nem tudom.
Ma jött egy határozat is. Szennyvíztisztító - vízjogi létesítési engedély. Két év után épp itt volt az ideje. Továbbá meglett a vízminta vizsgálat eredeménye: ivóvíz van a Gáspár-kútban. Megérte annyit túrni a sarat, meg "pancsolni" ott majd egy héten keresztül...
1:20
2007. június 22., péntek
Elkészült a csarnok cserepezése!!! Már csak apró-cseprő munkák vannak hátra, mint villámvédelem, pár helyen a burkolás befejezése, a kapuk burkolása, és pár méteren a járda betonozása.|
13:49
|Ma van egy éve, hogy megvédtem a diplomtervemet...
Még ebben a pillanatban is az Oktatóközponton dolgozom...
10:25
2007. június 20., szerda
|A Kecsketelep aktáinak magassága meghaladja a fél métert a veszprémi önkormányzatnál... két órán keresztül molyoltuk az ügyintézővel, hogy mi van és mi nincs... az a tendencia, hogy ami lényegtelen, abból van vagy 5-6 példány, ami meg fontos lenne, az hogyhogynem sehol sincs.
Vannak rejtélyek ... de hűvös nyugalommal viselek már minden újabb fejleményt az engedélyeztetéssel kapcsolatban. Azért egy év alatt már párszor elképzeltem azt a boldog jelenetet, amikor a postás a kezembe nyomja a határozatot az építési engedélyről.
14:13
2007. június 19., kedd
|A melegre való tekintettel hajnali ötkor kezdődik a munkaidő mától. Nehogy azt hidd, hogy ez megrázó, nagyon jó korán kelni! Hajnal a Bakonyban........
Ma reggel az építkezésen Pisti azzal kezdte: "Gyere, hoztam neked valamit." És elővett egy szalvétába csomagolt kiskanalat, majd egy üveg lekvárt. "Kóstold meg, és találd ki mi ez!"
Életem legfinomabb meggylekvárja! Pisti anyukája, Bözsi néni készítette, aki múlt héten a szamócát hozta nekem... A legegyszerűbb, de a legszebb ajándékok!
Időközben meg az Oktatóközpont archigenya file-ja akkorára duzzadt, hogy már egyik laptopom sem képes metszetet sem csinálni.... egy délután-nyi full szarakodás...... mindegy, ha úgy veszem, akkor már 12 órája dolgozom, ha meg úgy veszem, akkor még 6 óra sincs, tehát még van időm produkálni ma valamit.
17:18
2007. június 18., hétfő
|Csütörtökön mentem vissza Budapestre, ahol kiemelt programom volt: "FENNT" c. konferencia (Konferencia a Fenntartható Építészetről), és az Eszterház (hőszivattyús rendszerrel működő lakóház) átadó ünnepsége.
A konferencia elég jó volt. Tulajdonképpen profi szervezés. CSAKHÁT!!!! Fenntartható Építészetről beszélni reggel nyolctól délután hatig egy fagyásig légkondicionált teremben... nem éppen nevezném fenntartható módon gondolkodó szervezésnek. Ül a nép, áhitattal hallgatja, hogy mit kéne csinálni, mit csinálunk rosszul, , mi lenne a helyes út ... hajrá-hurrá csináljunk fenntartható építészetet, miközben ezerrel fogyasztjuk a kilowattokat, hogy kellemetlenül alacsony hőmérsékleten tartsuk a terem klímáját. Aztán a kerekasztal beszélgetésnél ha nem is szó szerint így, de kibukik a lényeg: túlfogyasztás ... ez az egyetlen probléma. Mivel hetek óta erről beszélgetünk Adriánnal, benne vagyok a témában, igencsak nehéz volt a közönség oldalán hallgatni a beszélgetést, és nem hozzászólni. Az a baj ezekkel a konferenciákkal és beszélgetésekkel, hogy alkalomról alkalomra mindig ugyanazok a magyar előadók, ugyanazokat az embereket kérdezik meg, akik tényleg jók a témában, de frissíteni kéne, új információk kellenek! Vannak új tapasztalatok, új projektek ... elég ha Hárskútra gondolunk, de szerencsére egyre többen és többen vágnak bele ebbe a témába.
A külföldiek hoztak magukkal azért érdekes projekteket, de sokkal több, sikeres előképet kell bemutatni. Hiszen ezek inspirálnak! Mint pl. Amalfi
Az a baj, hogy amíg a fejekben nem esik le, hogy miért is kell fenntartható módon élni, tervezni, építeni ... addig tényleg nem fogunk egyről a kettőre jutni. Meg kell érteni, hogy miért van szükség a változásra ahhoz, hogy hatékonyan, és elhivatottan tudjunk cselekedni!
És vajon azon hányan gondolkodtak el, hogy a konferencia szervezője-szponzora, nevezetesen a Holcim cég mennyire képviseli a fenntartható szellemiséget? Mert nem arról van szó valójában, hogy a fenntarthatóság jegyében meghírdetett nemzetközi pályázatokkal, konferenciákkal palástolja csöppet sem fenntartható tevékenységét? Khm... meg izé.
Persze .... tudom-tudom, miből építem meg az Oktatóközpontot, ha nem betonból, miből erősítem meg Hudi tanya falszerkezetét, ha nem betonkoszorúval - csak hogy két, számomra éppen aktuális kérdéskört említsek? Igen, tisztában vagyok vele.... vívodok is magammal rendesen az Oktatóközpont kapcsán! Már több, mint egy éve! Már tervezés közben volt olyan, hogy zokogva ültem a réten, ahová az épület kerülni fog, hogy szabad-e? De hát ÉPÍTész vagyok, a feladatom, hogy épületeket hozzak létre, amik a Természettel harmóniában élhetnek, a lehető legenergiatudatosabban működjenek. Remélem, hogy az a gondolatiság, és az a tevékenység, ami majd a központban folyni fog, többet használ, többet ad majd vissza egyszer a természetnek, mint amit az épület által kiveszünk belőle.
Nyugtatom magam.
8:26
2007. június 11., hétfő
Jelentem kész a lécezés a csarnokon!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!|
Meg ma ügyködtünk a forráson.... annyira, hogy még Balázs (baloldali traktorral) sem bírt kijönni a trutyiból.
17:28
2007. június 10., vasárnap
|Mostanában annyi minden történik egy nap alatt, hogy estére nem is emlékszem a délelöttre. Néha szinte képtelenségnek tűnik, hogy ennyi mindent bele lehet zsúfolni 24 órába.
Tegnap részt vettünk egy konferencián, Adrián előadóként. Természetesen megújuló energiák....
Többek között arra is jó volt a konferencia számomra, hogy megérjen az elhatározás, hogy minél előbb el akarom végezni a doktori (phd) képzést, és minden erőmmel nyomni akarom az energia- és környezettudatos, fenntartható építészetet.
18:46
2007. június 8., péntek
|A tegnap este sütött almás-diós-barackos sütivel fogom motiválom a brigádom az építkezésen .... hátha befejezzük a lécezést végre a csarnokon.... Biciklivel mentem ki, felmásztam a tetőre, kicsit beszélgettünk, ízlett nekik, gyönyörű idő van. Olyan jó minden, a sok-sok akadály ellenére még mindig optimistán tekintek előre. Legalábbis megpróbálom, mert máshogy nem lehet.
6:44
2007. május 31., csütörtök
|Ma munkahelyi idill van. A csarnoképítő brigád tagjai úgy dolgoznak, mint a kisangyalok. Megcsinálták a merevítést, minden múlt héten érkezett faanyag le van áztatva, és szépen haladnak az ellenlécezéssel, lécezéssel.
- Pisti, hiányzik valami, kell kihozni, venni valamit?
- Van mindenünk.
- Október óta nem hangzott el ilyen mondat, amióta építjük a csarnokot!
Az út építése is folytatódik, a tervek készen vannak.
Jut eszembe: építési napló... Khm.... erre most rá fog menni a délelöttöm. Ez már kevésbé idilli.
8:48
2007. május 30., szerda
|Amikor volt a diplomavédés, még egyáltalán nem volt feltüntetve parkoló az Oktató és Kutatóközponthoz. Az utak is olyan bizonytalanok voltak, hogy inkább nem is voltak. Közel egy év, és a terep elég jó ismerete kellett ahhoz, hogy mára végre az úthálózat is a helyére kerüljön. A parkoló továbbra is nagy szívfájdalmam, de legalább kihívás úgy megcsinálni, mintha nem is lenne....
Na végülis csak azt akartam mondani, hogy végre elkezdtük a "művelési ág alóli kivonás" macerát.
12:24
2007. május 24., csütörtök
|Aláírtuk a szerződést az Oktatóközpont elektromos kiviteli tervezésére. :))
Meg megjött a humuszmentési terv!
9:31
2007. április 26., csütörtök
Haladunk a csarnokkal lassan...illetve megint várunk a fára. Amíg nem jön meg, addig elkezdtünk Hudi-tanyán dolgozni. A Kecsketelep engedélyeztetését jövő héten folytatjuk. Az Oktatóközpont a háttérben halad, a Természet templomára meg semmi időm.....|
11:22
|"Munkába menet..."
11:22
2007. április 19., csütörtök
Egy kicsit mindig haladgatok az egész engedélyezési tervcsomag összeállításával. Tegnap pl. megtörtént a mintavétel a humuszmentési terv elkészítéséhez. Úgy kellett kislapáttal összekaparni a humuszt. 5 cm vastagságú sem volt. A vizsgálat szempontjából ez mondjuk kedvező....de amúgy....|
7:49
2007. március 23., péntek
|Mesélek egy kicsit az Oktatóközpontról. Szóval tegnap megkaptam a terület pontos, szintvonalas felmérését. Egészen eddig úgy dolgoztam, hogy csak közelítőleg, interpolációval határoztam meg a terepet. Na. Most pont ott tartok ilyen szempontból, ahol tavaly ilyenkor. Most teljesen pontosan meg tudom építeni a terepmodellt, lehet pontos földtömegszámítást csinálni, továbbá végleges helyére forgatni az épületet. Utóbbit húsz perce tettem meg. No aztán hétfőn lesz egy megbeszélés a gépésszel, utána épszerkessel.
uhhhh
.... na csak ránéztem a helyszínrajzra... és megláttam benne az utat, aminek a nyomvonalát egy éve keresem, de sosem volt az igazi. Na most megvan. Szépen, egyértelműen, párhuzamosan futva a szintvonalakkal.
7:44
2007. március 7., szerda
|Akkor élek igazán, ha jönni-menni-csinálni-rajzolni kell. Ha van eredmény, van mit letenni az asztalra. Ma konkrétan kinyomtattam az OKtatóközpontot 1:100-ban. 1 méterszer 2 méteres lapra fért rá!
- Képzeld Adrián.....! És a kiviteli terv 1:50-ben meg négyszer ekkora, és majd beteríti a konyhát....
- Jajj Gyöngyvér.... az a mezőn is ekkora lesz....
- Ne aggódj Adrián (aggódok én eleget), csak gondolj arra milyen jó lesz egyszer egy viharos, meleg nyári délutánon ülni a kávézóban a fotelokban, nézni a villámokat és a sötét felhőket a hatalmas üvegen át, amin folyik le a víz, gőzölgő kávé és finom almás-süti mellett a kávézó könyvespolcairól leemelt könyveket olvasni, ott beszélgetni, nézni csendben kifelé - hogy MEGCSINÁLTUK.
Ma nagyon sok madarat láttam. OLYAN madarat.
5:54
2007. február 18., vasárnap
|
15:40
2007. február 15., csütörtök
|Valahol itt lesz...
17:17
2007. február 12., hétfő
|Alaprajz
21:07
2007. február 11., vasárnap
|Megint nem Oktatóközpont ugyan, de ez is terv Hárskútra. Templom...vagy kápolna. De nem a hagyományos értelemben. A TERMÉSZET temploma. Fél éve gondolkoztam rajta úgy, hogy egy vonalat sem húztam, mert nem éreztem úgy, hogy kéne. Aztán egyszer csak tegnapról mára ( 2007. február 11.(!)) megszületett ez.
Vázlatterv... persze, hogy kell még rajta finomítani. Ez olyan, ami egy levegővétellel kijött.
22:22
2007. január 25., csütörtök
|Visszaolvastam a "Diplomaterv" blogot, hogy mikor és hogyan kezdődött. Hogyan kezdődik a tervezés? Kulcsszavakat gyűjtök. Mi volt az első szó? Ami gondolkodás nélkül, ösztönből tört elő?
G A I A
Hihetetlen. És Milyen jó, hogy akkor leírtam. A mai napig állítom, hogy le kell írnom. A média, az internet a kártyában is benne volt. Melyikben? Hát GAIA-ban! És mikor írtam le? Nem hiszem el!
Minden alakul. Minden rendben lesz. Minden beleillik a képletbe.
És biztos ezért volt, hogy imádtam, imádom a földrajzot. Biztos ezért volt az országos második helyezés. De hogy jutottam el odáig?
Hetedikben puskáztam a földrajz dolgozaton. Olyan jól sikerült, hogy elküldtek kerületi versenyre. És onnan nem volt megállás. Azóta foglalkozom vele.
22:27
2007. január 22., hétfő
|Tehát. Egy kicsit a tároló csarnokról. Ma emeltük be a maradék 8 állást. Szélcsend volt reggel, és délelött még az eső sem esett. Szerencsék volt. Még a tél beállta elött el tudtunk jutni idáig, pedig nem gondoltuk volna. Januárban...?
Daruzás közben
Az utolsó állás beemelése
Amikor az utolsó állás is a helyére csúszik....
Olyan szép. :)
20:21
2007. január 11., csütörtök
Ma mégegyszer beszúrom a kártyát, mert utólag visszaolvasva ...|Mező - A lélek jelenlegi állapota. Jelentése sorsforduló, végtelen tér, nyílt lehetőségek. Mutathat új működési területre, ahol új horizontok nyílnak meg előttünk. Szabad döntéseket, tetteket és gondolatokat hozhatunk, ha ez a kártya uralja napunkat.
... ma a nap elég nagy részét a mezőn töltöttem. Ott fent...
... aztán hirtelen jött megérzésből ott elhatároztam, hogy megtalálom az Oktatóközpont helyét. Ahogy már írtam délután, részben a fix paraméterekre, részben a megérzésekre támaszkodva már megvolt ez a hely a fejemben. Illete olyan érzés, mint amikor van egy egyenlet és már az elején tudom, hogy hogyan kell megoldani, nem kell gondolkozni, csak csinálni. Az Ökoházban gyorsan kinyomtattam a rajzot ... és egy mérőszalaggal, még naplemente elött visszamentem a MEZŐ-re. Egyik irányban már megvolt a középpont... egy tengelyen a HÁZZAL. A másik iránynál meg csak mentem... és tudtam, hogy MOST, ITT. Felmentem a kőfejtőbe pár kőért. Visszafelé arra gondoltam, ha most ez a helyes kitűzött pont, akkor biztos jön a MADÁR. Visszaértem, a lemenő Napban körberaktam kővel a középpontot, felnéztem ... és igen, elrepült a madár a mező felett.
A kupola középpontja
És az külön szép volt, amilyen színeket varázsolt a Nap a domboldalra.
1. hó, 11. A dátum is érdekes. Túl sok minden történt ma. Nem eseményileg. Érzelmileg. Tört része szerepel itt. Óóó... este még jártam valahol.Még soha nem adtam fel semmit. Nagy dolgokat még soha.
20:06
